Kik is ezek az emberek?
Én nem találkoztam, csak talán az iskola pszichológussal középiskolás éveim alatt. De ahogy észrevettem a csoport társaim nem igen találkoztak még velük sem.
Az iskola pszichológus:
Mikortól alkalmas egy gyerek az iskolára? Jó az ha a gyereket előbb küldjük iskolába, vagy esetleg egy évvel később?
Az iskola alkalmassági vizsgálat a gyerek Iskola érettségét vizsgálják. Magyarul, hogy a gyermek alkalmas-e egy rendszerbe való beilleszkedésbe? Nem pedig azt, hogyan képes egy feladatot megoldani, együtt működni a másokkal?
Bele gondolva igen, de... huh ez valahogy rossz.
Mikortól alkalmas valaki tanárnak? Kell teszt amikor valaki tanárnak jelentkezik? esetleg amikor valaki végez?
Kössük teszthez? Eredményekhez? "Érettségizzenek" a tanárok minden évben, vagy ritkábban? Kontraszelekció? Nem a legjobbal mennek tanárnak, hanem...:)
Kezdő pedagógus:
Megoldásokat várunk másoktól? a pszichológustól? Beszéljük meg egymás között.
A probléma az amikor a tanár "késznek" érzi magát. Szerintem ebből többet ismerek, mint aki nem.
Zárószó: a téma amit ma boncolgattunk rendkívül komplex és bonyolult. A kezdő tanári képességekről és feltételekről beszélgettünk. Rengeteg negatív hangvételű dolgot hallgattam végig. A sok alkalmatlan tanár... így rossz úgy rossz így alkalmatlan úgy alkalmatlan. Furcsa módon a fejlesztésről alig esett szó közöttünk. a tanárnő próbálkozott, de mi valahogyan mintha kicsit lezártnak tekintettük volna ezt a témát.
Szerintem az a jó tanár, aki képes feláldozni dolgokat a másokért. A nem "megfelelő" tanárokról pedig: mindenki változhat.
2010. április 26., hétfő
2010. április 15., csütörtök
A digitális nemzedék kritikája
Ezzel már nagyon régóta tartoztam magamnak, hogy meg írom. Sajnos nem voltam jelen azon az órán, amikor ezt taglaltuk, szóval kicsit utána kellett olvasnom a témának.
Az alap feltevés:
Veteránok: idős korukba találkoztak először a nettel
Bébi-bum: életük derekán találkoztak az internettel, munkába használgatják
X. generáció: kamasz és ifjú korukban találkoztak a nettel, munkájukba alpvetően használják a netet
Y. generáció: gyermekkorukban találkoztak az internettel. Ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát. Mostanra kezdenek megjelenni a munkaerőpiacon, komoly kihívást jelentve az X. generáció számára. Minőségileg új szintet képvisel a hírnöknemzedékhez képest.
Z. generáció: ez a nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet.
Ezzel eddig teljesen egyetértek. De a Z generációt véleményem szerint nem lehet ilyen egyszerűen lezárni. Nekem szerencsém volt, 94-től folyamatosan használom már a netet. Nem tudom ki emlékszik viszont ilyen programokra, hogy: Mirc, ICQ, WebChat, IWIW(:)). Ezeket a programok "régen" meghatározó szerepet töltöttek be a kommunikációban. De a mai napra egyre népszerűtlenebbek, egyre kevesebben használják őket. A z generáció már nem is feltétlenül fogja őket használni.
Szerintem a webtrendek, a használt technológiák és eszközök folyamatosan újulnak a nettel. Emiatt én generációs "szakadékot" tudok elképzelni, minden 5évben, hiszen más szinte az egész környezet. Persze a régi nemzedékek alkalmazkodnak, de a net világában ezek a folyamatok exponenciálisak, ezért sohasem lehetséges a teljes asszimiláció.
Én ezért a Z generáció helyett a E^z generációnak nevezném ezt a korosztályt.
Az alap feltevés:
Veteránok: idős korukba találkoztak először a nettel
Bébi-bum: életük derekán találkoztak az internettel, munkába használgatják
X. generáció: kamasz és ifjú korukban találkoztak a nettel, munkájukba alpvetően használják a netet
Y. generáció: gyermekkorukban találkoztak az internettel. Ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát. Mostanra kezdenek megjelenni a munkaerőpiacon, komoly kihívást jelentve az X. generáció számára. Minőségileg új szintet képvisel a hírnöknemzedékhez képest.
Z. generáció: ez a nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet.
Ezzel eddig teljesen egyetértek. De a Z generációt véleményem szerint nem lehet ilyen egyszerűen lezárni. Nekem szerencsém volt, 94-től folyamatosan használom már a netet. Nem tudom ki emlékszik viszont ilyen programokra, hogy: Mirc, ICQ, WebChat, IWIW(:)). Ezeket a programok "régen" meghatározó szerepet töltöttek be a kommunikációban. De a mai napra egyre népszerűtlenebbek, egyre kevesebben használják őket. A z generáció már nem is feltétlenül fogja őket használni.
Szerintem a webtrendek, a használt technológiák és eszközök folyamatosan újulnak a nettel. Emiatt én generációs "szakadékot" tudok elképzelni, minden 5évben, hiszen más szinte az egész környezet. Persze a régi nemzedékek alkalmazkodnak, de a net világában ezek a folyamatok exponenciálisak, ezért sohasem lehetséges a teljes asszimiláció.
Én ezért a Z generáció helyett a E^z generációnak nevezném ezt a korosztályt.
2010. április 12., hétfő
Fórum! kezdődik!
Hogyan indítsunk el egy iskolai fórumot?
Az első az alaptémák kitalálása. Fontos, hogy a diákok magukénak érezzék és ne egy fölösleges levegőben logó rendszert készítsünk.
A fórumot két részre osztanám. Ez egyikhez szükséges lenne a regisztráció(ezt lehetne az iskolai azonosítóval helyettesíteni) a másikat viszont szabad használatra hagynám és anonim lenne.
Fontos, hogy mindenhol oszthassunk meg képeket, videókat, web2-es alkalmazásokat, ha Java-t tud főleg jó.
Témák:
-A hét témája - itt minden héten más témát adhatunk meg, érdemes a héten vm ünnep/évforduló témáját megadni.
-"Erre varrjál gombot" meglepő dolgok, hosszabb témák. A diákok itt mondhatják el azokat a dolgokat az iskoláról amik az eszükbe jutnak és meglepőek. Gondolok itt arra, hogy VC-t nem sikerült megjavítani 3 hét után sem, nincs elég kréta, vagy a tanárnő nem tudja használni az internetet.
-Hírek, ide kerüljenek az iskola főbb hírei, osztály kirándulások, szünetek stb
-Hozzunk létre minden osztály számára egy témát. Érdemes az évfolyam/A,B,C formátum
-Tantárgyak
--minden tantárgy külön külön, lehessen kérdéseket feltenni
-- a tanárok tudjanak hozzáadni a témákhoz a számukra érdekes tapasztalatokat, érdekességeket. Legyen interaktív, kicsit blogszerű.
-"Tomboló" - regisztráció nélküli és anonim
Moderálás:
Legfontosabb alapelv, hogy a moderátorok csak annyira avatkoznak be, amennyit a folyamatos, kulturált társalgás biztosítása mindenképp megkövetel. Biztosítani kell a "jelentés" gombot is a diákoknak.
A jogszabályoknak megfelelő bejegyzések maradhatnának csak fent.
Az első az alaptémák kitalálása. Fontos, hogy a diákok magukénak érezzék és ne egy fölösleges levegőben logó rendszert készítsünk.
A fórumot két részre osztanám. Ez egyikhez szükséges lenne a regisztráció(ezt lehetne az iskolai azonosítóval helyettesíteni) a másikat viszont szabad használatra hagynám és anonim lenne.
Fontos, hogy mindenhol oszthassunk meg képeket, videókat, web2-es alkalmazásokat, ha Java-t tud főleg jó.
Témák:
-A hét témája - itt minden héten más témát adhatunk meg, érdemes a héten vm ünnep/évforduló témáját megadni.
-"Erre varrjál gombot" meglepő dolgok, hosszabb témák. A diákok itt mondhatják el azokat a dolgokat az iskoláról amik az eszükbe jutnak és meglepőek. Gondolok itt arra, hogy VC-t nem sikerült megjavítani 3 hét után sem, nincs elég kréta, vagy a tanárnő nem tudja használni az internetet.
-Hírek, ide kerüljenek az iskola főbb hírei, osztály kirándulások, szünetek stb
-Hozzunk létre minden osztály számára egy témát. Érdemes az évfolyam/A,B,C formátum
-Tantárgyak
--minden tantárgy külön külön, lehessen kérdéseket feltenni
-- a tanárok tudjanak hozzáadni a témákhoz a számukra érdekes tapasztalatokat, érdekességeket. Legyen interaktív, kicsit blogszerű.
-"Tomboló" - regisztráció nélküli és anonim
Moderálás:
Legfontosabb alapelv, hogy a moderátorok csak annyira avatkoznak be, amennyit a folyamatos, kulturált társalgás biztosítása mindenképp megkövetel. Biztosítani kell a "jelentés" gombot is a diákoknak.
A jogszabályoknak megfelelő bejegyzések maradhatnának csak fent.
Olvasó napló 1.
Amikor azon gondolkoztam, hogy mit is olvasak egbyől adódott, hogy egy digitális tartalom lenne az ideális az órához.
Először is hogy ki próbáljam, milyen nagy mennyiségű oldal el olvasása a gép előtt. Hát, nem kellemes.
Másodszor, hogy arra találjak választ, jó-e ha a diákoknak digitálsi formában kell tanulnia.
Véleményem szerint nem a legkellemesebb, az írott anyagokat véleményem szerint nem lehet helyettesíteni digitális tartalmakkal. Főleg nem az írott anyagokat. viszont más - video, prezentáció, gondolat térkép stb- megosztása igencsak segíti a tanulást.
A 21. század iskolája
Informatikai infrastruktúra
A fejezet első részében főleg az interaktív táblát tárgyalják a írok.
Az első dolog ami felkeltette az érdeklődésemet, hogy mennyi kompetenciát várnak el a tanároktól az iskolák. Jó prezentáció készítés, dinamikus oktatási anyagok szerkesztése, video vágás stb... Ezek szerintem elég irreálisak, figyelembe véve a tanári gárda "régebbi web generációba" tartozását. A könyv címe itt valóban találó, hiszen ezek az elképzelések csak a század későbbi részébe valósulhatnak majd meg, 5-15 múlva.
Ezenkívül a pedagógiai szemlélet is más, ha az ember interaktív táblát használ, amit a "régi vaskalapos" tanárok nehezen tudnak majd beépíteni oktatási módszereikbe. (Sőt, szerintem csak a netgeneráció tagjai fogják majd elérni a szükséges képességeket)
A tábla viszont csak egy eszköze az oktatásnak. Ha használni kívánjuk, feltétlen szükséges, hogy előre tervezzük az oktatott anyagot. Ez szerintem meg valósítható, hiszen az órák tervezése egyébként is rendkívül fontos, az hogy ezt egy más, digitális környezetben teszik a tanárok nem jelenthet nehézséget, csak akkor ha a környezet ismeretlen a tanár számára és nem is kívánja elsajátítani azt.
Az interaktív tábla "veszélyeiről" is beszél a fejezet. Itt a bőség zavarát, illetve a rengeteg tárgyi anyagot említi, valamint a tervezési és didaktikai hibákat.
Ezek gyakorlati problémák, gyakorlással, valamint megfelelő idő elteltével szerintem kialakulnak a megfelelő anyagok az oktatásra. Ebben rendkívüli segítséget jelenthet az internet is, hiszen itt sok már kipróbált anyagot is használhatnak majd a tanárok.
A sok különböző oktatási program szerintem is problémát jelenthet, főleg a mai bevétel orientált világban, ahol cégek ezrei versenyeznek a piacon. (Ezt a jelenséget a tankönyvek sokaságánál is láthattuk már)
A szavazórendszereket szerintem túl értékeli a könyv. Valóban egy jó visszacsatolási rendszert jelenthet, de szerintem a diákok egy "Showmüsorban" fogják magukat érezni használatakor, nem pedig egy órán. használatakor fontos, hogy a diákok tisztába legyenek a válaszaik súlyával.
A fejezetben nekem nagyon tetszett a projektorok alapos leírása, valamint, hogy ezeket az oktatáshoz és igénykehez köti. egy igazgató ezek alapján valóban jól választhat az iskola számára szükséges eszközök terén.
folyt köv pda és touchscreen
Először is hogy ki próbáljam, milyen nagy mennyiségű oldal el olvasása a gép előtt. Hát, nem kellemes.
Másodszor, hogy arra találjak választ, jó-e ha a diákoknak digitálsi formában kell tanulnia.
Véleményem szerint nem a legkellemesebb, az írott anyagokat véleményem szerint nem lehet helyettesíteni digitális tartalmakkal. Főleg nem az írott anyagokat. viszont más - video, prezentáció, gondolat térkép stb- megosztása igencsak segíti a tanulást.
A 21. század iskolája
Informatikai infrastruktúra
A fejezet első részében főleg az interaktív táblát tárgyalják a írok.
Az első dolog ami felkeltette az érdeklődésemet, hogy mennyi kompetenciát várnak el a tanároktól az iskolák. Jó prezentáció készítés, dinamikus oktatási anyagok szerkesztése, video vágás stb... Ezek szerintem elég irreálisak, figyelembe véve a tanári gárda "régebbi web generációba" tartozását. A könyv címe itt valóban találó, hiszen ezek az elképzelések csak a század későbbi részébe valósulhatnak majd meg, 5-15 múlva.
Ezenkívül a pedagógiai szemlélet is más, ha az ember interaktív táblát használ, amit a "régi vaskalapos" tanárok nehezen tudnak majd beépíteni oktatási módszereikbe. (Sőt, szerintem csak a netgeneráció tagjai fogják majd elérni a szükséges képességeket)
A tábla viszont csak egy eszköze az oktatásnak. Ha használni kívánjuk, feltétlen szükséges, hogy előre tervezzük az oktatott anyagot. Ez szerintem meg valósítható, hiszen az órák tervezése egyébként is rendkívül fontos, az hogy ezt egy más, digitális környezetben teszik a tanárok nem jelenthet nehézséget, csak akkor ha a környezet ismeretlen a tanár számára és nem is kívánja elsajátítani azt.
Az interaktív tábla "veszélyeiről" is beszél a fejezet. Itt a bőség zavarát, illetve a rengeteg tárgyi anyagot említi, valamint a tervezési és didaktikai hibákat.
Ezek gyakorlati problémák, gyakorlással, valamint megfelelő idő elteltével szerintem kialakulnak a megfelelő anyagok az oktatásra. Ebben rendkívüli segítséget jelenthet az internet is, hiszen itt sok már kipróbált anyagot is használhatnak majd a tanárok.
A sok különböző oktatási program szerintem is problémát jelenthet, főleg a mai bevétel orientált világban, ahol cégek ezrei versenyeznek a piacon. (Ezt a jelenséget a tankönyvek sokaságánál is láthattuk már)
A szavazórendszereket szerintem túl értékeli a könyv. Valóban egy jó visszacsatolási rendszert jelenthet, de szerintem a diákok egy "Showmüsorban" fogják magukat érezni használatakor, nem pedig egy órán. használatakor fontos, hogy a diákok tisztába legyenek a válaszaik súlyával.
A fejezetben nekem nagyon tetszett a projektorok alapos leírása, valamint, hogy ezeket az oktatáshoz és igénykehez köti. egy igazgató ezek alapján valóban jól választhat az iskola számára szükséges eszközök terén.
folyt köv pda és touchscreen
2010. április 2., péntek
Mellék élet
Az előző órán a Second Life virtuális világgal foglalkoztunk. Bemutatták nekünk a programot, majd magunk is kipróbálhattuk.
Az óra második részében pedig beszélgethettünk a programról és annak a lehetőségeiről.
Most a többiek blogjait szörfölve egyre több helyen látom azt a kérdést "Hogy mi értelme a SL-nak?"
A válasz egyszerű: Nincs. Nincs semmi értelme.
Mint ahogy nincs értelme a facebooknak, az IPhonennak, és még megannyi környezetnek amit használunk.
Ezek eszközök, környezetek amiket mi alakíthatunk. Alapból semmi értelmük, hiszen a facebbok helyett nyugodtan találkozhatnánk, telefonálhatnánk, e-mailezhetnénk, sörözhetnénk a barátainkkal. Az Iphone pedig nem más mint egy telefon, egy notebook és egy netkártya összeolvadása.
Azért használjuk őket mert kényelmes, egyszerűbb, divatosabb és mert _SOK dolog elérhető belőle_.
De miért is érhető el ezekből a környezetekből sok dolog(u.n. alkalmazások)?
Mert valaki megcsinálta őket, elkészítették valamilyen célból. Alapból minden eszköz egyetlen nagyon egyszerű, helyettesíthető dolog. Ami egyedivé teszi őket, azok mi vagyunk.
A SL sem más. 11,5 millióan játszanak vele, mert élvezik. Megtalálták benne a lehetőségeket. Szerintem ezzel a programmal nekünk is csak egy dolgunk van:
Megtalálni a benne rejlő lehetőségeket, és ha nem tetszik amit látunk. akkor törölni az Avatarunkat.
Az óra második részében pedig beszélgethettünk a programról és annak a lehetőségeiről.
Most a többiek blogjait szörfölve egyre több helyen látom azt a kérdést "Hogy mi értelme a SL-nak?"
A válasz egyszerű: Nincs. Nincs semmi értelme.
Mint ahogy nincs értelme a facebooknak, az IPhonennak, és még megannyi környezetnek amit használunk.
Ezek eszközök, környezetek amiket mi alakíthatunk. Alapból semmi értelmük, hiszen a facebbok helyett nyugodtan találkozhatnánk, telefonálhatnánk, e-mailezhetnénk, sörözhetnénk a barátainkkal. Az Iphone pedig nem más mint egy telefon, egy notebook és egy netkártya összeolvadása.
Azért használjuk őket mert kényelmes, egyszerűbb, divatosabb és mert _SOK dolog elérhető belőle_.
De miért is érhető el ezekből a környezetekből sok dolog(u.n. alkalmazások)?
Mert valaki megcsinálta őket, elkészítették valamilyen célból. Alapból minden eszköz egyetlen nagyon egyszerű, helyettesíthető dolog. Ami egyedivé teszi őket, azok mi vagyunk.
A SL sem más. 11,5 millióan játszanak vele, mert élvezik. Megtalálták benne a lehetőségeket. Szerintem ezzel a programmal nekünk is csak egy dolgunk van:
Megtalálni a benne rejlő lehetőségeket, és ha nem tetszik amit látunk. akkor törölni az Avatarunkat.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
